flyfishing

FONTOS KÖZVÉLEMÉNY KUTATÁS

2011-03-03T18:25:00.003+02:00

Tisztelt olvasó társaság

Az elmúlt napokban, hetekben a blog létéről, továbbá létezéséről töprengtem. Van egy pár ötletem a pecával kapcsolatban, amiket blogon publikált közvélemény kutatás eredményének alapján valósithatok meg. Ezért kérek minden kedves látogatót, hogy legyen szives klikkelni egyet valamelyik opcióra. Köszönöm,

Kálmán Hunor

Poli szezonváró

2011-03-03T18:20:00.002+02:00

Streamerek domira, balinra

2010-12-20T12:50:00.008+02:00

Az emlitett polik

2010-12-20T12:42:00.004+02:00

Blog reloaded/renewed

2010-12-09T17:18:00.002+02:00

Tisztelem az olvasókat

A blog, amit látszik új külsőt kapott, már csak az új irásokra van szükség.
Az idei szezon gyengének mondható a legyezés szempontjából a zavaros és magas vizállás miatt, ebből kifolyólag elég keveset csapkodtam idén. Azért őszre mégis csak helyreállt a viz, én pedig a rég várt legyezéshez folyamodtam.
Kezdeném is a legelején, egyik reggel hagyományos úszós módszerrel paducoztunk, amikor egyik bedobásnal barátom uszojára ráugrott egy domi. Nekem nem is kelett több, délután már a legyes cuccal feszitettem a folyó partján.
Minden pecás és arra járó engem bámult, nem értettek mit akarok avval az u.n. ostorral kezdeni. Én tudtam mit csinalok, köttem egy tizes polit a 16os tippet végére, és megcéloztam azt a helyet ahol délelőtt az úszóra csapott a domi. Kb. a 3dik dobásnal a popi eltűnt egy burvány kiséretében, én pedig kicsit későn ugyan, de berántottam. Poli van, hal nuku. Nincs ok panaszra, megvolt az első kapás. Visszadobok ugyanarra a helyre ahol volt a kapás, kicsit oda is csapom a polit a figyelem felkeltés kedvéért, burvány, poli eltűnik, en berántok, megvan. Kicsi ugyan de IDEI ELSŐ LEGYES HAL. Ezek a műveletek igy folytatódtak egész délután alatt. Még igazábol haza se mentem, de már azon gondolkodtam, hogy mikor tudnék kijönni ismét.
Legközelebb hétvégen mentem ki lengetni. Domi domi után, pár légy beszakadt, de ez nem fontos, egymásutan jönnek a halak, ez a lényeg. A napok teltével egyre közelebb járunk a télhez, ami szokás szerint (sajnos) a viz lehülésével jár, na és persze a halak kapókedve is alábbhagy.
A halak mérete nem haladta meg a 3o centimétert, ennek ellenére en jól kipecáltam magam a kellemes őszi napokon. Az utolsó idei legyes domit 3 hete november 21én fogtam. A dátumon igy utólag elgondolkodva még saját magam is meglepődok. November közepén domit polival... Számomra kicsit furcsa a dolog, ha nekem mondaná valaki valószinűleg kiröhögném.

Domis képekkel sajnos nem szolgálhatok, de a következő POST-ban feltöltök pár képet az eredményes polikról.

görbüljon, -Kálmán Hunor-

Magamról...

2010-02-10T15:20:00.004+02:00

Kálmán Hunor vagyok, Erdélyben élek, Kovászna köztponti városában, Sepsiszentgyörgyön lakok, 1993ban születtem. Édesapám is megszállott horgász (volt), ugyanis a meló mára már nem engedi annyira a viz mellé. Az első botot amikor kezemben fogtam, 4 éves lehettem. Akkor vitt el magával édesapám első alkalommal horgászni. A felszerelésem nagyon primitiv volt, fűzva vesssző, valami vastag zsinór, horog és uszó. Attól a naptól kezdve a horgászat számomra egyenértékű dolog lett a vizzel, nem tudnék meglenni nélküle. Szerintem mindenki érti, hogy mit akarok ezzel mondani és meg vagyok győződve arról is, hogy erről még sok mindenki hozzám hasonlóan vélekedik.

A horgászattal sok időt toltok, egyesek szerint túl sokat is. 2005 őszéig inkább a békés halak horgászatával foglalkoztam, de akkor egyszer úgy adódott a helyzet, hogy csukázni mentunk, a kárászozás helyett. Megfogtam az első csukám, és az utan nincs megállás. 2006-ban nekikezdtem pergetni kisebb-nagyobb sikerrel. 2007 tavaszán elhatároztam magam, hogy abban az évben az Oltnak (egy folyó, ami átszeli a várost) "szentelem" magam, és ahogy rájottem, hogy a folyó szép domolykó állománnyal rendelkezik, az említett év őszén beszereztem egy legyező felszerelést, majd télen a légykötő készletet is.
A blog létrejöttének is a lényege az, hogy megosszam az olvasóval az élmenyeimet, tapasztalataimat. A legyezés nagyon szép műfaj, teljesen éltér a többi módszertől szerintem. Legyen szó sztrimerezésről, nimfázásrol vagy szárazlegyezésről.Úgy gondolom, hogy ha valaki egyszer belekezdett, akkor onnan nincs megállás.

-Kálmán Hunor-

C&R

2009-12-31T10:14:00.002+02:00

Még a nyár időszaka alatt volt készitve a videó, a domit 14es parasuttal fogtam.

Domi C&R

2009-12-30T11:46:00.002+02:00

A képek

2008-08-13T21:53:00.009+03:00

Egy kis lengetés

2008-06-14T13:05:00.004+03:00

Az hetek, hónapok során meglehetősen ellustultam, de mostantól kezdve rendszeresen fogok irni erre a kis blogra... Itt van egy újabb cikk.

Amikor elindul az esőzés, akkor a Kárpát medence hegyeiből lefolyik a szines viz, megszinezve a nagyobb vizeket is a horgászok bánatára. Ilyenkor maradnak a tavak, azok kevésbé zavarosodnak meg. Ezúttal is a tavat választottam, az agyaglé helyett...
Ebben a kis tóban számos előlény tölti napjait, békák, kigyók ,különböző madarak na és a halak. Emlitésre méltó a domolykó populáció. Sok van belőlük és nem is akármekkorák.
A minap nekem csak a fiatal generációból sikerült horogra, azaz mülégyre csalni néhányat. Bármikor jövök ide legyezni, soha nem sietek, egyrészt mert nincs értelme, masrészt itt mindig lehet fogni, mégha csak kicsit is. Téhát 5kor indultam el, 15 perc es kint voltam. Beöltöztem, felszereltem, felköttem a legyet. Általába adam's-el kezdek, ez amolyan szokás. Majd jön a vizet eltaszitó kenőcs és repül is a légy. A parthoz közel a növényzetben kialakult egy formás öböl, elsőként oda ejtettem le a legyet. Elsőre semmi. Második dobást kicsit az öböl széléhez irányitottam. Persze hogy ott lapult a domi. Egyből feljött a légyhez, leszedte, akasztottam, és már ficankolt is a zsinor végén. Hamar kihúztam,lefótóztam majd visszaengedtem. Kicsi volt, de nekem ezek is örömet tudnak okozni. Jó kezdés, gondoltam magamban, majd kezemröl a halnyálkát letöröltem. Az ilyen gusztustalan nyálkás dolgokat nem igazán szeretem, de a halnyálkáért különösen oda vagyok... A zsinórt felcsévéltem, majd mentem tovább.A tó nagyrészén a parttól a vizbe benyúlik a növénysáv kb. 4-5 méter hosszan. A domik a növénysáv előtt szoktak tartózkódni.A legyet egy kicsit távolabbra sikerült dobni, ezért a domik nem is annyira támadták. Pár mozdulás volt, de nem szedték le. Ismét helyet váltottam. Pár méter után egy növénnyel teli, de viszont dobható részhez értem. A domik pihentek a növény tetején, oda kelett dobni. Dobás, kiengedés, leérkezés, kapás, akasztás, újabb domi tinédzser. Ez igy ment szinte egész nap, de sokszor üres akasztás volt. Sajnos. Nemtudom miért de aznap a nagy halak nem ettek. Talán a lengedező szél miatt, vagy a harsfa szaga miatt, vagy azert mert napsutés volt, vagy azert mert az autók hangja megzavarta őket, vagy....Még sok dolgot felsorolhatnék, de én csak arra fogom, hogy jol vannak lakva, nem kell nekük a kaja. Talán majd legközelebb...

2008.03.30

2008-04-02T20:08:00.006+03:00

Nimfák

2008-03-03T20:36:00.011+02:00

Peeping Caddis Jig

Light Olive Jig

Black Jig

Iron Blue Jig

Orange Jig Variant1

Pheasant Tail Variant1

Pheasant Tail Variant2

Orange Jig Variant2

Ime egy másik fajta nimfa-Peeping Cadis Jig

2008-03-01T20:42:00.009+02:00

Légykötés lépésről lépésre Gál Zsolt fotóival-Light Olive Jig

2008-03-01T20:15:00.010+02:00

Ez egy fajta nimfa,de ennel sokkal több van a készletében.És nemcsak nimfákat,hanem száraz és nedves legyeket is köt eladásra is,aki szeretne vásárolni,az irjon egy e-mailt a bemutatkozásomban lévő cimre,ott majd megbeszéljük a részleteket.

Megérkezett az,amit már nagyon vártam...

2008-02-25T16:54:00.007+02:00

Tulajdonképpen, egy kisebb csomag légykötőanyag érkezett meg, amire már 3-4 napja várok. Pontosabban tegnap előtt érkezett meg. Ez a kis csomag csupán két zacskó horgot, 2 zacskó dubbingot, némi hackle-t,CDC-t,és meg pár apróságot tartalmaz.Ez nem sok, de nekem elegendő olyan legyekhez, amivel tudok fogni kisebb, nagyobb domolykót tavon ,és folyóvizen egyaránt.

Zsolti barátomtól fél 11 körül tudtam meg,hogy megjöttek az anyagok. Nagyon boldog voltam, 10 perc alatt betekertem pár szendvicset,és rohantam is az anyagok után. A városunk kicsi,igy pár perc leforgása alatt már oda is értem. "Felfedezve" az anyagokat (nekem egyelőre még felfedezés) neki fogtunk a légykötésnek. Köttünk egy pár parasut-ot és Adam's-et. Az ő segitségével sikerült elsajátitanom egy pár technikát, amit a kesőbbiekben majd használni tudok.

Készülnek a legyek...

Zsolti szerény csomaga,ami szintén aznap jött.

Miből is lesz a cserebogár?-az első méter alátétzsinórtól a légykötésig...

2008-02-23T16:35:00.000+02:00

A cim talán nem fejti ki eléggé, azt hogy valójában miről is fog szólni a cikk ,ezért el szeretném mondani, hogy ebben az irásban élményeimet iróm le, amint nekifogtam legyezni,és beszereztem a hozzávaló felszerelést.

Egyik alkalommal, amikor domolykózni voltam, a városunkon áthaladó folyón, az Olton, érdekes dologra lettem figyelmes. A kisebb-nagyobb domolykók elkapjak az uszós készség végén levő cserebogarat, mielőtt az még elérné a viz felszinét. Tudtam azt, hogy ezek a fajta halak megeszik a bogarakat, de nekem ez mégis nagy felfedezés volt. Innen jött az ötlet, hogy a bogarat valahogy el kellene juttatni a viz felszinre, kellő távolságra. De hogyan? Ez volt a nagy kérdés, mindaddig amig eszembe nem jutott, hogy amikor kisebb gyerek voltam, én bizony láttam a TV-ben sok bácsit, hogy kegyetlenül dobálnak valami vastag kötőt a horgászbottal, és még halat is fognak vele... És ma már tudom hogy mindaz amit ők ott műveltek, azt bizony műlegyezésnek hivják.

Hál' Istennek van az Internet, ez segitségével olvasgatni kerestem a legyezésről. Amikor az oktatóanyagok közepe fele kezdtem érni, kezdett érthetetlenné válni a dolog, az idegennyelvű szavak miatt... Olyan volt mintha kinaiul akarnák elmagyarázni a legyezés technikáját. Aztán kezdtem átolvasni fórumokat, egyre több minden jutott el az agyamig, és tulajdonképpen kezdtem megérteni miről is van szó. Persze nem igy lett volna egy jópár kedves emberke segitsége nélkül, akik fórumokon segitettek. Több oktatóanyag átolvasása után rájöttem, hogy kezdőknek ajánlott #5 bot, #5 zsinor, és ezekhez hozzáillő orsó.
Amint keresgélni kezdtem a felszerelés után-mert ugye valamivel a halat is ki kell fogni-rádöbbentem, hogy az egész dolog egy igen drága mulatság (lehet nem mindenkinek az, de nekem az volt...). Egy magyarországi családi kirándulás alkalmával sikerült benézni az ottani horgászboltokba is. Az árak ott sem voltak sokkal eltérőbbek. Különösen Budapesten, a Kaland Horgászboltban volt bőséges kinálat. Ebben az üzletben vasároltam meg a LEGELSŐ kelleket, ami a legyezéshez szukséges: 20 méter, piros alátét zsinórt. Nagyon boldognak éreztem magam amikor szemügyre- és a kezembe vehettem. Egy jóideig az járt az eszemben hogy ez majd az orsómon fog heverészni.
Sokáig töprengtem azon, hogy milyen botot vegyek, amelyik nem is túl drága, de mégis jó lesz egy ideig. Iyet nem nagyon találtam. Aztán egy kedves barátom, Gál Zsolt, mutatott egy online üzleten egy olyan botot ami az én penztárcámnak is megfelelt. Ezúttal is szeretnek köszönetet mondani neki, MINDENÉRT amit értem tett. A bot amit meg is rendeltem, egy Jaxon Orion, 270 cm-es, #5 bot volt.Tudom hogy nem nagy durranás, de nekem ez örokre egy gyöngyszem marad. A botot 5 nappal a rendelés után már a kezeim közt tarthattam. Épp hogy csak életre nem kelt... A botról egyszerüen nem tudtam levenni a szemem.
Botom van, alátét zsinórom van, de mire tekerem az alátetzsinórt? És mivel juttatom el a legyet a halakhoz? Most jöhet a tobbi kellék. Nézegettem az orsókat, zsinórokat az online üzletekben. Kiszemeltem egy #5 WF, Vision Attack zsinórt, ami nem is volt drága, mégis elég márkás cucc. Arra gondoltam, hogy szétnézek a helyi boltokban, annak ellenere hogy nincs igény "csapkodó" felszerelésre, mert kevés legyes van a városunkban. Meglepetésemre, az egyik boltban találtam szintén #5 WF, Vision Attack zsinórt. Végül is erre esett a választásom, legyezőhorgászok véleményét meghallgatva. Nemtudom egyes horgászok miert nincsenek megelégedve, nekem jól muködik, még nem észleltem hibát rajta.
Még csak az orsó volt hátra. Egy másik üzletben azt is megtaláltam: Goldstar BasicFly #4-5. Ez sem nagy masina, de az orsó tárolására tökéletesen alkalmas. Műlégy és vékonyodó előke nélkül szinte lehetetlen halat fogni, nem szinte hanem biztos; fura lenne ha a sima zsinórra ráakadna egy hal. Igyhát kelett még vásároljak egy-két kelléket. Amikor hazavittem az orsót, egy pár műlegyet és a vékonyodó előkét, a felszerelést rögtön összeállitottam. Nem tudtam letenni kezemből. Egyszerűen kérte hogy kézbe vegyem:). A teljes felszerelést, szeptember első napjaiban sikerült összeállitani.

A kezdő felszerelés...

...és kicsit közelebbről.

És az orsó egész közelről

Amióta érdekel a legyezés, azóta az jár a fejemben, hogy megyek horgászni, és fogok szép domolykókat. Ez a gondolat járt a fejemben, más nem nagyon foglalkoztatott. Azonban a legyezőhorgászok 99 szászaléka, saját maga köti legyeit. Olyan is van aki soha nem horgászott más horgász által kötött műleggyel, de akad olyan is akinek hamarabb volt satuja, mint botja.

A legykötés számomra egy nehéz, maceráns dolognak tűnt, mindaddig amig rá nem ébredtem arra, hogy jobban megéri ha saját magam kötöm legyeim, mintha a boltból vásárolnám. Amikor erre rájöttem, kezdtem keresgélni a lgykötő anyagok után, az online üzletekben. Az első ami eszembe jutott a legykötésről ,az a satu volt. Honnan és milyent vegyek? Jó lesz-e? Ezek a dolgok foglakoztattak. Fogamra való satut úgysem kaptam.

A domolykók rémei...a műlegyek...

A légykötés iránti érdeklődésem egy kis időre megszűnt, ha lehet igy fogalmazni... talán két hétig... Január közepe, hétfő volt, amikor Zsoltival beszélgettem. Többek közt a légykötésről is esett szó. Megkérdeztem tőle, nincsen-e véletlenül egy eladó satuja. Szerencsémre volt. Gyorsan alkut kötöttünk, és szerdán megvásároltam tőle. Amint hazaértem első dolog amit tettem, az volt hogy befogtam, egyet a korábban vásárolt legyek közül.Csak néztem, és néztem... Meg akkor délután megköttem, életem első három műlegyét, amit szintén Zsoltinak köszönhetek, hiszen ő adta a kötéshez szükséges anyagokat. Azóta kötögetem magamnak a legyeket...

Ez volt az én történetem,az első 20 méter alátétzsinortól,a légykötésig.